Bemutatás
Szent Anna-tó geológiai védett terület (199 ha), Csíklázárfalva, Csíkkozmás
A Szent Anna-tó Európa-szerte az egyetlen épen fennmaradt vulkáni krátertó, amely az egyik legcsodálatosabb természeti látványossága az országnak. Minden oldalról meredek kráterfalak veszik körül, kiemelkedõ csúcsok: a Nagy-Csomád (1301), a Kis-Csomád (1238), a Taca (1174), a Tó-bérce és a Kövesponk (1125).
A tavat nem táplálja forrás, vizét kizárólag a csapadékból nyeri, így vize nagyon tiszta. A tó mélysége a feltöltõdés miatt egyre csökken, manapság 6,5 méter a legmélyebb pontja. Szélcsendes idõben, amikor a tó felszíne sima, megfigyelhetjük a fölemelkedõ buborékokat, amelyek a tó alján keresztül feltörõ gázoktól származnak.
A tó északi-északkeleti csücskénél megfigyelhetõ egy 1 méter vastagságú lebegõ tõzegmohás réteg, amelynek összetételében több tõzegmohafaj, ritka sásfajok (Carex lasiocarpa, C. rostrata), lizinka (Lysimachia thyrsiflora) és kereklevelû harmatfû (Drosera rotundifolia) fordul elõ. Déli, délkeleti szélén sásfajok, páprádmoha, tõzegmoha, fekete áfonya található.
MEGENGEDETT ÉS TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK A VÉDETT TERÜLETEKEN
A Csomád–Büdös-hegy-csoport tagja, azaz a Csomád vulkáni kúp kettõs kráterében foglal helyet. A Csomád vulkáni kúp a Dél-Hargita vulkáni vonulat legújabb és legfiatalabb építménye, amely utoljára 29 ezer éve mûködött.
A Szent Anna-tó Európa-szerte az egyetlen épen fennmaradt vulkáni krátertó, amely az egyik legcsodálatosabb természeti látványossága az országnak. Minden oldalról meredek kráterfalak veszik körül, kiemelkedõ csúcsok: a Nagy-Csomád (1301), a Kis-Csomád (1238), a Taca (1174), a Tó-bérce és a Kövesponk (1125).
A tó északi-északkeleti csücskénél megfigyelhetõ egy 1 méter vastagságú lebegõ tõzegmohás réteg, amelynek összetételében több tõzegmohafaj, ritka sásfajok (Carex lasiocarpa, C. rostrata), lizinka (Lysimachia thyrsiflora) és kereklevelû harmatfû (Drosera rotundifolia) fordul elõ. Déli, délkeleti szélén sásfajok, páprádmoha, tõzegmoha, fekete áfonya található.
MEGENGEDETT ÉS TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK A VÉDETT TERÜLETEKEN
A
természet védelme mindannyiunk törvényben elõírt kötelessége. A védett
területek a természetvédelmi jogszabályok hatálya alá esõ sajátos
területek, ahol a védelem tárgya nem csupán egy vagy több növény-,
illetve állatfaj. A fajokat csakis élõhelyeikkel együtt lehet megvédeni,
azaz biztosítani azt, hogy ne haljanak ki adott területrõl. A
természeti értékek között a biodiverzitás, a fajok sokféleségének
megismerése egyrészt szellemi élményt nyújthat annak, aki tanulmányozza
az ökoszisztémákat, másrészt esztétikai élvezetet és ezáltal lelki
feltöltõdést nyújthat a természetjáró és természetszeretõ embernek.
Hargita megye és a Székelyföld szerencsés adottságú térség a természeti
szépségek tekintetében. Ezeket az adottságokat, amelyek gazdasági
értéket is képviselnek, a felelõtlen látogatói magatartással
veszélyeztetni is lehet. Közös kincsünk megõrzése közös felelõsség. A
megye természetvédelmi területeinek már kijelölték a hivatalos gazdáit,
gondnokait, akik a látogatók számára helyi szabályokat szabhatnak meg.
Álljon itt néhány tanács, amivel mi is csökkenthetjük a természet
károsítását:
- ne térjünk le a kijelölt útvonalakról
- ne hagyjunk szemetet magunk után
- ne hangoskodjunk, ne használjunk kihangosított rádiómagnókat
- ne szakítsuk le fõleg a védett növényeket
- csak kijelölt helyeken táborozzunk sátorral
- csak kijelölt helyeken rakjunk tüzet, gondoskodjunk a tûz teljes eloltásáról
- ne dobjunk el égõ cigarettavéget
- kerüljük a védett területeket a motoros jármûvekkel, lehetõleg csak erre kijelölt útvonalakat használjunk
- örüljünk a természet hangjainak és látványának, ne zavarjuk meg embertársainkat ezek élvezetében.
Jelen
kiadványunk a védett területek bemutatásával a felelõs és
környezettudatos turizmus elõmozdításához kíván hozzájárulni. Ebben
azonban számítunk az Ön nyitottságára és érdeklõdésére.
Közelebb a természethez: látogatással és megõrzéssel!
Hozzászollások
Minden vélemény számít